Blog

Az acél bejárati ajtókat sok esetben biztonsági ajtóként kínálják, de vajon minden ilyen termék valóban azt a biztonságot, tartósságot és minőséget nyújtja, amit a vásárló a megnevezés alapján joggal elvár?

Amikor ezt a cikket évekkel ezelőtt először megírtam, szakemberként kifejezetten bosszantott, hogy mennyire könnyen rákerülhet egy gyenge szerkezetű ajtóra a „biztonsági” jelző. Egy laikus vásárló számára ugyanis az acéllemez, a többpontos zár vagy a masszívnak tűnő külső könnyen azt sugallhatja, hogy valóban komoly biztonsági ajtóról van szó.

Pedig egy bejárati ajtó biztonságát nem a neve, az ára, a súlya vagy önmagában az acéllemez határozza meg. Az ajtólap felépítése, a tok, a zárszerkezet, a vasalatok, a rögzítés és a beépítés együtt alkotnak egy rendszert. Ha ezek közül valamelyik gyenge, hiába hangzik jól a termékleírás.

Azóta az árak, a kínálat és természetesen maguk a termékek is sokat változtak, az eredeti mondanivaló azonban ma is érvényes: bejárati ajtót nem érdemes pusztán a hangzatos megnevezés alapján választani.

Ezért vásárlás előtt érdemes egy kicsit közelebbről is megnézni, mit kapunk valójában a pénzünkért. A következőkben asztalos szemmel végigvesszük azokat a részleteket, amelyekre egy acél – hétköznapi szóhasználattal fém-, vas- vagy lemez – bejárati ajtónál érdemes figyelni.

Jogos a kérdés: mit várhatunk egy olyan acél bejárati ajtótól, amelyet biztonsági ajtóként kínálnak, miközben az ára feltűnően alacsony a komolyabb bejárati ajtókhoz képest?

Amikor ezt a cikket eredetileg írtam, az ilyen ajtókat 45–55 ezer forint körüli áron lehetett megvásárolni, miközben már egy valamire való „mezei” bejárati ajtó is lényegesen többe került. Azóta természetesen az árak teljesen megváltoztak, ezért ma már nem egy konkrét összeghatárból érdemes kiindulni. A kérdés viszont ugyanaz maradt: mit kapunk valójában a pénzünkért?

A képen az egyik ilyen, akkoriban gyakran barkácsáruházakban kínált acél bejárati ajtó látható. Első ránézésre még meggyőzőnek is tűnhet: acél szerkezet, többpontos zár, biztonságot sugalló külső.

5 ponton záródó és 9 helyen rögzítő vasalat?

Rendben, elismerem, ez akár jól is hangzik. Csakhogy a zárszerkezet önmagában még nem tesz biztonságossá egy ajtót. Nagyon nem mindegy, hogy milyen ajtólapba és milyen tokba építik be, mennyire merev maga a szerkezet, és hogyan történik a rögzítése.

Hiába van ugyanis sok záródási pontunk, ha az az ajtószárny, amelynek ezeket meg kellene tartania, könnyen deformálható vagy megbont­ható. Egy biztonsági bejárati ajtónál mindig a teljes szerkezetet kell nézni, nem csak azt, hány ponton fordul el benne a zár.

Félreértés ne essék: nem a barkácsáruházakkal van problémám. Sok olyan terméket kínálnak, amely minőség és ár-érték arány szempontjából teljesen rendben van. Az acél „biztonsági” ajtókkal sem kizárólag náluk találkozhatunk.

A problémám azzal van, amikor egy ajtó a „biztonsági” megnevezés miatt többet ígér a vásárlónak annál, mint amit a tényleges szerkezete nyújtani képes.

Kicsit merüljünk mélyebbre a témában, mert tulajdonképpen az alábbi videó volt az egyik oka annak, hogy annak idején megírtam ezt a cikket.

A felvételen egy kislány egy egyszerű konzervnyitó segítségével kezdi megbontani az úgynevezett „biztonsági” bejárati ajtó külső lemezét. Igen, jól olvasta: egy konzervnyitóval.

És itt válik igazán érthetővé, miért nem elég önmagában az, hogy egy ajtó acélból készül, vagy hogy öt, hét, esetleg kilenc ponton záródik.

Ha az ajtólapot borító acéllemez olyan vékony, hogy viszonylag könnyen megbont­ható, akkor a mögötte lévő zárszerkezethez is hozzá lehet férni. Ilyenkor hiába tűnik első látásra komolynak a többpontos zár: a biztonság mindig csak annyira erős, mint a szerkezet leggyengébb pontja.

Pontosan ez zavart már akkor is ezekben az ajtókban. A vásárló meglátja az „acél”, a „biztonsági” és a „többpontos zár” kifejezéseket, és joggal gondolhatja azt, hogy egy komoly védelmet nyújtó bejárati ajtót vásárol. A valóság azonban egy gyenge szerkezeti kialakítás esetén egészen más lehet.

Egy biztonsági bejárati ajtónál tehát nemcsak azt kell megnézni, hány ponton záródik, hanem azt is, hogy mit véd valójában ez a zárszerkezet, és milyen ajtólapba, illetve tokba építették be.

A biztonság mellett egy bejárati ajtónál természetesen a hőszigetelés sem mellékes szempont, különösen akkor, ha az ajtó közvetlenül a fűtött lakóteret választja el a külső környezettől.

Az egyik ilyen acélajtó termékleírásában annak idején hőszigetelésként méhsejt szerkezetű papírrács betét szerepelt.

Most komolyan: ettől már hőszigeteltnek nevezhetünk egy kültéri bejárati ajtót?

A méhsejt szerkezetű kitöltésnek természetesen lehet szerepe az ajtólap felépítésében, merevségében és bizonyos mértékig a hőtechnikai tulajdonságaiban is. Egy kültéri bejárati ajtónál azonban nem egyetlen betétanyag dönti el, hogy az ajtó mennyire jól szigetel.

Számít az ajtólap teljes rétegrendje, a tok kialakítása, a tömítések, a küszöb, az illesztések, valamint az is, hogy kialakulnak-e jelentős hőhidak a szerkezetben.

És itt érkezünk el az acél egyik sajátosságához. A fém jó hővezető, ezért egy nem megfelelően kialakított acél ajtólap vagy ajtótok könnyen vezetheti a hőt a belső és a külső oldal között. Ez nem azt jelenti, hogy acélból ne lehetne jó hőszigetelő képességű bejárati ajtót készíteni – természetesen lehet –, de ehhez átgondolt szerkezeti kialakítás és megfelelő hőhídmegszakítás szükséges.

Éppen ezért vásárláskor nem érdemes megelégedni azzal, hogy a termékleírásban szerepel a „hőszigetelt” kifejezés. Sokkal fontosabb, hogy milyen műszaki adatokkal rendelkezik a komplett ajtószerkezet.

Egy bejárati ajtó ugyanis nem attól lesz jó hőszigetelő, hogy valamilyen szigetelőanyagot tettek a két külső réteg közé, hanem attól, hogy az egész szerkezet együtt képes megfelelő hőtechnikai teljesítményre.

És van még egy szempont, amiről könnyű megfeledkezni: attól, hogy egy acél bejárati ajtó kedvező áron megvásárolható, még nem biztos, hogy méretben megfelelő lesz a meglévő falnyíláshoz.

Az eredeti cikk írásakor az általam látott ajtóknál ez külön problémát jelentett. A készen kapható ajtó mérete eltért a meglévő falnyílástól, ezért azt a beépítés előtt szűkíteni kellett.

Tiszta szerencse, ha csak szűkíteni kell – a falnyílás bővítése ugyanis már jóval nagyobb felfordulással és bontással járhat.

Ezért bejárati ajtó vásárlása előtt nem elég csak az ajtólap névleges méretét megnézni. Érdemes pontosan tisztázni a falnyílás méretét, az ajtó tényleges beépítési méretét és azt is, milyen átalakításokra lehet szükség a beszereléshez.

Egy elsőre olcsónak tűnő ajtó ugyanis már kevésbé kedvező vétel, ha a beépítéshez plusz kőművesmunka, javítás és helyreállítás is társul.

Az alábbi videóban már komolyabb igénybevételnek tesznek ki több különböző bejárati ajtót. Láthatunk a korábban bemutatotthoz hasonló acélajtót, egy valamivel komolyabb szerkezetet, valamint egy valóban masszív biztonsági bejárati ajtót is.

Érdemes végignézni, mert a különbség elég látványos.

A videót természetesen ne tekintsük hivatalos betörésállósági vizsgálatnak, arra viszont nagyon jól rávilágít, hogy két, kívülről egyaránt „biztonsági ajtónak” tűnő termék között szerkezetileg óriási különbség lehet.

Az eredeti cikkben még azt írtam, hogy egy igazi acél biztonsági bejárati ajtó jellemzően jóval drágább és lényegesen nehezebb az olcsó változatoknál. Ez akkor jó támpontnak tűnt, ma azonban már önmagában sem az ár, sem az ajtó súlya alapján nem mondanám meg, hogy valódi biztonsági ajtóról van-e szó.

Sokkal fontosabb megnézni, hogyan épül fel maga az ajtólap és a tok, milyen zárszerkezetet és vasalatokat alkalmaztak, hogyan történik a tok rögzítése, illetve rendelkezik-e a termék a gyártó által igazolható biztonsági vagy betörésállósági minősítéssel.

Egy nehéz ajtó még nem feltétlenül biztonságos, ahogy egy sokpontos zár sem jelent automatikusan megfelelő védelmet. Mindig a teljes szerkezetet kell nézni.

Az acél bejárati ajtó önmagában nem rossz választás. Jól megtervezett szerkezettel, megfelelő zárszerkezettel és szakszerű beépítéssel kiváló bejárati ajtó készíthető acélból is.

A problémám ma is ugyanaz, ami miatt annak idején ezt a cikket megírtam: ne nevezzünk valamit biztonsági ajtónak pusztán azért, mert acéllemezből készült és sok ponton záródik.

Vásárlóként ne hagyjuk magunkat kizárólag az olyan jól hangzó kifejezésekkel meggyőzni, mint az „acél”, a „biztonsági”, a „többpontos zár” vagy a „hőszigetelt”. Kérdezzünk rá a szerkezetre, a műszaki adatokra, a biztonsági minősítésre és arra is, hogyan fogják az ajtót beépíteni.

Mindig nézzünk a reklámszöveg mögé – végül is otthonunk egyik legfontosabb védelmi vonaláról van szó.

Ha bejárati ajtó vásárlását tervezi, és bizonytalan abban, hogy az adott termék valóban megfelelő választás-e, kérdezzen meg bennünket is. Szívesen segítünk átnézni a lehetőségeket, és elképzelhető, hogy tudunk olyan alternatívát javasolni, amely műszakilag, méretben vagy ár-érték arányban jobban illik az otthonához.

Nem minden esetben ugyanaz a jó megoldás. Van, ahol a biztonság az elsődleges szempont, máshol a hőszigetelés, az egyedi méret, a megjelenés vagy ezek megfelelő kombinációja.

Érdemes még a vásárlás előtt kérdezni – egy bejárati ajtót hosszú évekre választunk.

A szerzőről

Albertus Balázs vagyok, harmadik generációs asztalos. Gyerekkorom óta része az életemnek a faipar és a nyílászárók világa, ma pedig a NAFA Kft.-nél a cég irányítása mellett a felméréstől a gyártáson át egészen a beépítésig személyesen is részt veszek a munkákban.

A szakmai cikkeimben igyekszem azokat a tapasztalatokat átadni, amelyek a gyakorlatban is segíthetnek egy jó döntés meghozatalában.

Bővebben rólam és a NAFA történetéről…